A minap olvastam Miklós cikkét (Körbefordult a múlt), ahol volt egy hipotézis, majd ehhez szépen össze lett gereblyézve a „bizonyíték”. Csakhogy egy kis számolás igazán jót tett volna a dolognak. Nézzük meg együtt, mit dob ki a matek – nem politikai prekoncepcióval, hanem számológéppel a kézben.
A költségvetés kb. 5,15%-os jelenlegi terhet készül viselni, amivel kipótolja a bankok kuponját. Tegyük fel, hogy mindenki a minimális belépővel vesz 56 millió forintért egy zuglói panelt, 6 millió önrésszel és 50 milliós hitellel. Így egy ember az első évben 2,575 millió forint kamatterhet okoz az államnak. Ez az összeg később folyamatosan csökken és az infláció is dolgozik az erodációján. Ebben a számolásban feltételezem, hogy szeptember elsején kötnek 20e szerződést.
A cikk írásának pillanatában az ingatlan.com-on 100 millió alatt 38e lakáshirdetés van fent, duplikálásokkal. 50-100 millió között pedig 24e lakás található az oldalon. Azt ne feledjük, hogy csak azon ingatlanok hitelezhetők az Otthon Start keretein belül, aminél teljesül az 1,5M/nm arány.
Tegyük fel, hogy ez a konstrukció 20%-os ingatlanpiaci boomot indít, és mindenki ezt a lehetőséget használja. Túlzás? Persze. Direkt.
20 ezer ember × 2,575 millió forint = 51,5 milliárd forintos első éves költség az államnak.
De: ha a hitelfelvevők fele nem volt jogosult CSOK-ra, akkor ők nem kapták meg a 4%-os illetékkedvezményt, tehát 56 milliós ingatlanárral számolva befizetnek 22,4 milliárdot illetékben.
Költségvetési egyenleg eddig: -51,5 Mrd + 22,4 Mrd = -29,1 Mrd
Most jön a berendezés: mindenki vegyen 2 millióért bútort és egyéb ingóságot. Ennek az áfája 425 ezer forint, 20 ezer lakásra számolva ez 8,5 milliárd forint. Nem számolok felújítási költséggel, vagyis felteszem, hogy csak simán beköltöznek, nem festenek, nem alakítgatnak.
Egyenleg most: -29,1 Mrd + 8,5 Mrd = -20,6 Mrd
És mit kap cserébe az állam?
- 1120 milliárd forintnyi pénzkínálat a gazdaságban
- tranzakciós adóbevétel
- életcélt a fiataloknak → nagyobb eséllyel vállalnak gyereket
- jobb közhangulatot
- vonzóbb országképet
Extra kör a pénzforgás sebességével
A pénz forgási sebessége most kb. 3. Ha minden körben minden szereplő termel 1% adóbevételt (ami óvatos becslés), az évente plusz 33,6 milliárdot jelent.
Ekkor: -20,6 Mrd + 33,6 Mrd = +13 Mrd nettó költségvetési nyereség.
Szóval lehetne erről úgy is beszélni, hogy „drága állami osztogatás”, de lehet úgy is, hogy „profitábilis gazdaságélénkítő program”. Csak ugye ehhez előbb számolni kellene, nem előre eldöntött véleményhez igazítani a tényeket.
Jogos kritika lehet, hogy ez a fajta pénzbőség idővel megszűnik, mivel törlesztések formájában vissza lesz fizetve a bankoknak. Remek megfigyelés! Eközben a kamat támogatás nominális értéke is csökken és a forgási sebességben szereplő összeg is. Vagyis nincs itt semmi látnivaló, minden megy ahogy a modell első évében is. E kritikára a riposztom az, hogy eközben a kint lévő pénz profitot termel a lakosságnak ami továbbra is kint marad náluk és nem kerül visszafizetésre.
50 millió annuitásos hitel éves kamatai
Íme a 25 évre lebontva, hogy melyik évben mennyi kamatot fizetsz vissza (Ft-ban):
- év – 1 481 348
- év – 1 439 863
- év – 1 397 116
- év – 1 353 069
- év – 1 307 682
- év – 1 260 915
- év – 1 212 726
- év – 1 163 070
- év – 1 111 905
- év – 1 059 183
- év – 1 004 857
- év – 948 879
- év – 891 199
- év – 831 764
- év – 770 521
- év – 707 416
- év – 642 391
- év – 575 388
- év – 506 348
- év – 435 207
- év – 361 903
- év – 286 369
- év – 208 538
- év – 128 339
- év – 45 701
| Összesen 21.131.697 Ft |
Plakátra is költhetnénk ezt az összeget, de minek? Hiszen a mindenszaristák akkor is megtalálnák benne a rosszat. Gazdasági szakemberként nekem a számok beszélnek – a többi csak zaj.
Legvégül egy gondolat: 3% hitel rossz, bérlakás program jó? Ezt kérlek vezesd le nekem kommentben!
Update
A számolást korrigáltam, mert Csernok Miklós felhívta a figyelem az állami transzfer mértéke nem 3,5% hanem 5,15% jelenleg. Ezt nagyon köszönöm neki!
Megjegyzem meggyőzhető vagyok, de ehhez számok kellenek és nem vélemény vagy pátosz.
Sajnos a későbbi válaszomat -amiben Miklós emlékeit kiigazítottam a múltról- törölte. Hiba volt oda írnom, ide kellett volna.
Akkor nézzük sorban, Miklós azt mondja elhibázott volt az első Orbán-kormány politikája, mely szerint nem csak az új építésű lakásokra kapták az emberek a kedvezményes hitelt, hanem később a használtra is. Aki élt már ekkor azt tudja, hogy ez időtájt meglódult a kereslet és ehhez képest elégtelen volt a kínálat, az építőipari pedig nem tudott felskálázódni.
Megemlíti Miklós a kádári panel program hiteleit is. Azt kifelejti, hogy a lakások egy igen jelentős részét az emberek ingyen kapták, ehhez képest bármekkora összeget sokan igazságtalannak érezhettek joggal. Az akkori kor jellemzője volt a teljes foglalkoztatottság, emiatt és az igény miatt épült annyi lakás.
Miklós arról is említést tesz, hogy van aki elad és vesz is ingatlan, ekkor nem kell illetéket fizetnie. Ez valóban igaz, de ez esetben ő kiesik az Otthon Start programból, aminél kitétel, hogy első lakás vásárlás történjen. Jogos észrevétel, ha a tulajdonrésze 50%-ot meg nem haladó volt, akkor jár neki a kedvezmény továbbra is. Igaz, bár az érintettek számosságáról egyikünknek sincs fogalma.