Nemrég több hazai portálon megjelent a felső tízezert szemléző cikk . link1 link2
Problémásnak találtam a cikket abban, hogy mérlegfőösszeget vizsgál. Remélhetőleg bármely közgazdásznak ez finoman szólva meglepő, hiszen ebben benne vannak a hitelek és a szállítói követelések is. Érteni vélem, hogy a tulajdonos valamelyest diszponál ezen erőforrások felett, de csak záros határidőig, így vagyonnak semmiképpen nem javasolt tekinteni. Aki annak tekinti, az előbb vagy utóbb csődbe fog menni emiatt.
Ettől a módszertől egy fokkal jobb lehetne, de még az is helytelen volna, ha a saját tőkét vizsgálná a szerző. Ennek oka, hogy sok vállalkozó nem veszi ki az osztalékot a cégéből, hanem benntartja és kvázi elvállalkozza azt. Ez alatt azt értem, hogy olyan dolgokat fejleszt, amik nem térülnek meg, de cserébe legalább lerontja a vállalkozás saját tőke arányos megtérülését. Így a vállalkozás valódi piaci értéke idővel a saját tőke értéke alá kerülhet. Ennek egyik oka az, hogy iparági szorzóval EBITDA-t felszorozva egy lehetséges módja a vállalatértékelésnek.
Ha választanom kellene módszert a cégértékeléshez egy ilyen heterogén massza esetén (#10000), akkor a kiindulópont lehetne valamiféle referenciahozam (államkötvény), amit lerontanék valamilyen kockázattal (exhas). Ebből kapnék egy szorzót, ami lényegében a P/E-hez hasonlítana. Konkrét példán bemutatva, induljunk ki egy 7%-os államkötvényből, ami miatt szeretnék +2% prémiumot a vállalatomból, vagyis nettó 9% hozamot. Ekkor a nettó eredményt (~ adózás előtti eredmény * 0,75) kellene 100/9 -cel szoroznom, hogy megkapjam a cég értékét. Így egy 200 millió adózás előtti eredményt termelő vállalat esetén 200m*0,75 * 100/9 = 1 667m-et kapnék, mint egy lehetséges cégérték. Mint később láthatjuk, ezen számítás szerint #10000-es ligában lévők cégei minimum ennyit érnek.
Az Optennek* van egy olyan adatbázisa, amiben lehet ingyenesen keresni, bár nem ennek szánták. Ezen a felületen keresztül kerestem választ kíváncsiságomra. Mennyi adózás előtti eredmény kell ahhoz, hogy egyes ligákba beszálljon az adott vállalkozás? Nem véletlen, hogy adózás előtti eredményt néztem, mivel számos módja van az adó megtakarításának vagy átütemezésének, emiatt a vállalkozás teljesítménye érdekelt. Sajnos az ingyenes lékérdezés korlátja, hogy nem tudom lepucolni a főtevékenység eredményét a többi tevékenységtől, így egyben kell néznem azt.
Az alábbi táblázatban szereplő adatok a mai napon (2024.02.24) kerültek lekérdezésre.
| Top | Bekerüléshez szükséges adózás előtti eredmény e forint (olvasható mód) |
| #1 | 1 710 000 000 (1 710 Mrd) |
| #5 | 235 000 000 (235 Mrd) |
| #10 | 138 900 000 (139 Mrd) |
| #25 | 73 500 000 (73,5 Mrd) |
| #50 | 36 200 000 (36,2 Mrd) |
| #100 | 21 500 000 (21,5 Mrd) |
| #250 | 7 480 000 (7,48 Mrd) |
| #500 | 3 709 000 (3,709 Mrd) |
| #1000 | 1 841 000 (1,841 Mrd) |
| #2500 | 781 500 (781,5 millió) |
| #5000 | 407 900 (~408 millió) |
| #7500 | 276 000 (276 millió) |
| #10000 | 203 585 (~203 millió) |
| #15000 | 130 409 (~130 millió) |
| #20000 | 93 100 (~93 millió) |
| #25000 | 71 185 (~71 millió) |
| #30000 | 56 763 (~56 millió) |
| #40000 | 39 153 (~39 millió) |
| #50000 | 28 550 (~28 millió) |
Összefoglaló
Bár ez a bejegyzés reflexió volna a felső tízezerrel kapcsolatos cikkre, sajnos a téma kutatásához nagyon kevés, de ez legalább közös bennünk az eredeti cikkel. 🙂 A poszt kiindulópontja, hogy minden vállalkozás mögött természetes személyek vannak előbb vagy utóbb, így ezen jövedelmek idővel hozzájuk kerülnek, valamilyen formában (értéknövekedés vagy osztalék formájában). Azt nem jelenthetjük ki, hogy minden felső tízezerbeli embernek egyben van egy egy top #10000-es vállalkozása, de azt józan paraszti ésszel beláthatjuk, hogy ennek az esélye igen nagy, így a korreláció is a két adathalmaz között. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy-egy vállalkozás mögött állhat több természetes személy, valamint egy természetes személynek lehet több vállalkozása.
Ha a #10000 küszöböt nézem és feltételezem, hogy az egyetlen tulajdonos kiveszi az egész összeget, ekkor nincs vállalati adókedvezmény, így a 203 millió az nettó 156 körül fog a saját számlára megérkezni. Azt se feledjük el, hogy a #n között van számos nemzetközi cég hazai leányvállalata is. Így jogosan feltételezhetjük azt, hogy a top #10000 100%-ban hazai tulajdonban lévő cég esetén a belépési küszöb alacsonyabb. Konkréten ez az érték 153.575.000 Ft adózás előtti eredményt jelent.
Azon vállalkozók, akik nem a cégeikben tartják a vagyonukat, idővel (feltéve a minimum 20 éves vállalkozói múlt, 50 év feletti életkor) jóval nagyobb vagyonnal rendelkezhetnek a vállalkozásukon kívül, mint annak értéke. Emiatt sok esetben az egyéb bevételeik, mint hozamok és értéknövekedés már magasabbak lehetnek, a főtevékenységből származó jövedelemnél. Emiatt feltételezhetjük, hogy a régóta saját tőke arányosan magas hozamot biztosító vállalkozások tulajdonosai, akik az eredményt nagy részben kivették vállalkozásaikból, ma már nagyobb vagyonnal rendelkezhetnek, mint a vállalkozás saját tőke vagy becsült értéke.
*Opten adatbázisát direkt nem linkelem. Mindig ráfaragok az ilyenek linkelésére, mert idővel bezárják az ilyen lehetőségeket a sok felhasználó miatt.